Önéletrajz
1991-ben kezdődött az egész. Akkoriban fiatal voltam és bohó, meg
rámjött önkifejezősdi és elkezdett érdekelni a zenélés, azon
belül is a
gitározás. Elővettem apám héthúros orosz gitárját és azon
kezdtem
autodidakta módon tanulni. Akkoriban zenei ízlésemet olyan fincsi
zenekarok határozták meg, mint a Slayer, az Obituary, a Sepultura
stb.
Baráti köröm éppen akkor alapított amatőr zenekart aminek a neve Spangly Band volt. Fantasztikus zenei teljesítményt hoztunk össze lábasokkal és egy pergődobbal, két akusztikus gitárral és nulla zenei képzettséggel. Ekkor ismertem meg az undergrund magyari zenéket pl: Sziámi, Bizottság, Efzámbó happy dead band stb.
A Spangly Band odáig jutott, hogy fél év múlva játszottunk a zánkaiúttörőtáborban is. Azután feloszlott és lassan átalakult az
In-vitro
zenekarrá. Ez követően lázas dalszerzések, próbák és az addig
elmaradt
hangszeres tudás megszerzése következett.1992 és ’93 környékén
már el
is kezdtünk koncertezni. Némi tagváltást követően összeállt a
végleges formáció is. Utána meg jól jött a „fussunkbe" korszak:
koncertek, tehetségkutatók és végtelen sok buli és kreténség,
amit
lehetetlen felsorolni.
Ebből a korszakból ered becenevem is - a Csóró Májsztró rövidítve Cs.M. -, amit Szabó András Dániel - avagy „Bocy" - az együttes basszusgitárosa talált ki, mert akkoriban nem volt pénzem és mindenkitől tarháltam:).
Közben megismerkedtem egy kicsit a jazzel is. El is mentem zeneiskolába jól jazzt tanulni. Másfél évig el is bénázgattam ott, de a jazzhez születni kell, én meg még kottát olvasni sem tudok. Sebaj folytattam zenei kirohanásaimat; a zenekar is működött közben ezerrel.
No aztán kb. 1996 táján megismerkedtem a számítógépes zeneszerkesztéssel. Hát ez nagy fordulópont volt az életemben, de nemcsak ez, hanem ekkor lépett be az életembe a ’drum and bass’ és utána fokozatosan a többi elektronise stílus.
Innentől fogva folyamatosan írtam a zenéket és, ha volt alkalmam elő is adtam őket egyszer vagy kétszer. Lemezlovas pályám - ha lehet annak nevezni- akkor indult be, amikor Egerbe kerültem és egy főiskolai bulin Mukka barátommal zenét szolgáltattunk az Egal Cult Clubban (akkor még Más klubban).
Balra a nagyszerű Szél Mukka Miklós látható |
Onnantól gyakorlatilag minden szerdán ott majomkodtunk és néha megszólaltattam saját dalaimat is.
Először ilyen cuccal toltuk... |
Aztán a számítógépemmel... |
||
| Utána meg ilyent vett a Klább! | Táncolós sereglet |
Mindez négy és fél éve tart. Most, mivel lediplomáztam, már csak néha-néha csináljuk a mjúzikot. A zenekarból meg már régen kitettek, mert rossz voltam - de azóta kibékültünk. Egyelőre ennyi elég is lesz!
Kívánom kedves Hölgyek, Urak, hogy érezzék jól magukat szerzeményeim hallgatása közben!
Jó fogyasztást!